A fotocella szerkezetek, más néven fotodetektorok vagy fotóérzékelők olyan elektronikus eszközök, amelyeket a fény érzékelésére és mérésére használnak. A fényenergiát elektromos jellé alakítják át, lehetővé téve számukra, hogy érzékeljék a fényintenzitás változásait és reagáljanak rájuk.

Leggyakoribb típus

A fotocella leggyakoribb típusa egy félvezető alapú eszköz, az úgynevezett fotodióda. A fotodiódák félvezető anyagokból, például szilíciumból vagy gallium-arzenidből készülnek, amelyek a fotoelektromos hatást mutatják. Amikor fényfotonok érik a fotodióda felületét, elektron-lyuk párokat hoznak létre a félvezető anyagban. Ezáltal áram vagy feszültség keletkezik, amely mérhető és jelként használható.

Fényérzékelők

A fotocellákat gyakran használják automatikus világítási rendszerekben a környezeti fényszintek érzékelésére. A természetes fényviszonyok változásaihoz igazodva képesek beállítani a világítás fényerejét, például szürkületkor bekapcsolják a kültéri világítást, vagy nappali fény esetén tompítják a beltéri világítást.

Napelemek

A fotocellák a napelemek vagy a fotovoltaikus cellák alapvető alkotóelemei. A napfényt elektromos energiává alakítják át a fotonok elnyelése és az elektronok áramlásának generálása révén. Ez az elektromos energia hasznosítható és megújuló energiaforrásként használható.

Optikai kommunikáció

A fotocellákat optikai kommunikációs rendszerekben használják optikai jelek fogadására és elektromos jellé alakítására. Az optikai vevőkben fotodetektorokként használják őket az átvitt információ dekódolásához.

Biztonsági rendszerek

A fotocellákat biztonsági rendszerekben használják a tárgyak jelenlétének vagy mozgásának érzékelésére. Fénysugarakkal kombinálva láthatatlan akadályok létrehozására használhatók, amelyek a fénysugár megszakításakor riasztást váltanak ki.